Új korszak a Földön, Új Harmónia Magyarországon
Mi egy olyan világot képzelünk el, amelyben mindannyian boldogan és harmóniában élhetünk önmagunkkal, embertársainkkal, a természettel, a Földdel, a világmindenséggel egyaránt. Egyre többen vagyunk, akik érezzük és látjuk, hogy az emberiség jelen állapotában egy viszonylag régóta és hosszan tartó tévúton jár; s nem olyan módon élünk, ahogyan az emberi, lelki, szellemi mivoltunkból fakadna. Sokunkban ott van az igény ennek a megváltoztatására, és arra, hogy másképpen éljünk. Személyes életünkben évek óta törekszünk a tudatosan megélt boldog és harmonikus életre, és hiszünk benne, hogy befelé figyeléssel, tiszta kommunikációval és a szívünkkel való kapcsolódás által mindannyian képesek vagyunk békében és harmóniában élni.
Egy olyan életteret szeretnénk kialakítani, ahol mindenki szabadon megélheti azt, ami a lelkéből fakad, és mindenki megtalálhatja azt, amivel foglalkozni szeret; mind lelki, spirituális szinten, mind pedig a fizikai valóságban. Sok esetben a közösségben élés nyitja meg az utat a bennünk rejlő ajándékok felfedezésére és annak megtapasztalására, hogy mi ad igazi örömet az életben.
Az ökofalu keretében kialakítandó közös terek mellett – ahol a közös programok, munkák és kapcsolódások által fejlődhetünk, tanulhatunk és még inkább megnyílhatunk – fontos számunkra, hogy mindenkinek meglegyen a saját privát szférája is, ahova vissza tud vonulni. Ezért egy olyan földterületet szeretnénk, amely megengedi ennek a kialakítását és ahol közös terek és a lakóegységek egymástól távolabb esnek. Jelentős szerepet kap majd a gyermeknevelés és az oktatás is, mert hisszük, hogy a gyermekek megfelelő támogatása és kísérése egy fontos és stabil alapját képezi az élhetőbb és tudatosabb jövőnek.
Az Új Harmónia életterében a fenntarthatóság minden lényeges eleme megjelenik. Az önellátás fontos mind az egészségünkre, mind a természetre, környezetre gyakorolt hatása szempontjából. Szeretnénk a földterület bizonyos részeit meghagyni természetes mivoltukban a biodiverzitás fenntartása érdekében. Fontos szempont a változatos domborzat, erdő megléte, közelsége, és a víz – patak, tó, földfelszín alatti vizek, csapadék. A tudatos emberi közösség és a spirituális alapok mellett ezekre is szükség van ahhoz, hogy megteremthessük újra a Földön a Paradicsomot, az Édent.

Spiritualitás
A spiritualitás tiszta formájában nem kötődik semmilyen valláshoz, irányzathoz. Nem elhinni kell valami előre kitalált és elénk tálalt világnézetet, rendszert – ehelyett ha befelé fordulunk a kinti, az érzékszervekkel tapasztalható világban való elveszés helyett, ha megfigyeljük a létezést, a csendet, a gondolatokban való (legtöbbször tudattalan) elmerülés és a zaj helyett, akkor megtapasztalhatjuk, hogy sokkal többek vagyunk, mint amit hiszünk magunkról. Nem (csak) a test vagyunk, nem (csak) az elme vagyunk, nem (csak) a személyiség vagyunk, nem (csak) a gondolataink vagyunk – és nem pusztán ezek összessége, hanem ezt mind meghaladva lélek, szellem, a Forrás, amiből minden megszületik és ahova minden vissza is tér. Ennek a Tudása, megtapasztalása az, ami kinyitja a világunkat, az életet és a létezést teljesen más szemszögből, nézőpontból látjuk és éljük meg. Ez az az Út, ami összeköt bennünket, mindannyiunkat – és akik tudatosan járjuk ezt az utat, megéljük azt a spirituális közösséget, amiből létrejött és alakul ez a spirituális közösség. Az alapja a feltétel nélküli szeretet, belső béke, lelki szabadság. Önmagunk megismerésének igénye (Ki vagyok én? Mi vagyok én?), ami elvezet az Egységhez, ahol már nincsenek különálló létezők, elkülönülés, jó és rossz; csak a Szeretet. Ez tud összetartani hosszabb távon bármilyen közösséget, és magát az emberiséget is.